Nincs még vége...
Harmadik forduló:
2 tenyérnyi méretű rozsdafolt kilakatolása a jobb hátsó kerékdobból... Profin megoldotta az ember, le is festette olyan színűre mint a autó belseje, így elnyerte a "kedvenc lakatos" tisztet. Nem is érdemes pazarolni erre a szót. Megcsinálta, fasza lett.
Negyedik forduló ismét lakatolás.
Jött az első nagyobb macerával járó szerelés. Újfent lakatolás, de most a motor mögötti tűzfal jelentős részét kellett új fémre cseréni, mert ugye ami eddig ott volt széjjel rohadt.
A "kedvenc lakatos" utólagos elmondása alapján nem először, de a SZAKEMBEREK az okos mintsem a megnyugató megoldást válaszották. Sajnos ez sok slőzetes szerelésse jár, ami nagyban növeli a munkadíját az eljárásnak. Ahhoz hogy hozzáférjenek az érintett területhez, ki kell emelni a motort.
A lakatos ezúttal megkapta utasításnak, hogy úgy dolgozzék, mintha a saját autóját csinálná. Nézze át, és amit talál annak essen neki. Jelige: "Fényezve lesz, ne rohadjon!"... Drága volt.
Kiderült, hogy a bal küszöb PURHABBAL lett megjavítva, a tank sapka alatt a festés tartotta a fémet és nem a fém a festéket, illetve, hogy bármelyik nagyobb döccenénél kieshetett volna a bal index.
Meggyógyította, és cselesen fekete festékkel lefestette a javítások helyét, csak hogy jól lássam milyen szorgos volt. (az autó alapszíne fehér volt)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.