Előre is elnézést kérek minden olyan szakitól, és autószerelőtől, aki _tényleg_ tudja mire való a futómű, én csak amolyan megfigyelőként, szponzorként szerepelek autóm életének jobbra fordításában.

                       Futómű             _

Ha egy egységként kezelnénk ezt a szerkezetet akkor azt mondhatnánk, hogy ez felel majdhogynem mindenért, ami az autó úton való közelekedését elősegíti. Így ha ezzel baj van, mindennel baj van. 

Azonban ha -helyesen- gyüjtőfogalomként tekintünk rá, akkor vesszük észre, hogy egy sor és még egy tucat különféle alkatrészből áll. Messze többől, mint egy farönk 2 kerékkel a végén, ami régen volt, még a szekerek idejében. Ha az emberi anatómiához hasonlítjuk, valahol a "szerv-rendszerek" szintjén helyezkedik el.

Az élet bizony szar kemény, ha az autód futóműve vacak. A szarság faktor terjedhet a "kissé kényelmetlentől" a masszív halálfélelemig, attól függően, hogy milyen a hiba, illetve mennyire van elhanyagolva az autó. Nem arra megy amerre szeretnéd, kanyarban rendszeresen a frászt hozza rád, az istennek se megy egyenesen, A gumi is rendellenesen kopik. (Igen, tud olyat) Elfáradsz, nem élvezed az autózást, és ha hagyod hogy teljesen leronygolódjon, akkor bizonyos esetekben halálfélelm is bejátszik már.

Mint ahogy említettem, "futóműve" már a szekérnek is volt. Az egyszerűek valóban egy tengelyből és 2 kerékből álltak. Az úri hintókon már felfedezhettünk lengéscsillapítást is, ami többnyire 2 egymásnak fordított laprugó volt. Ez a csillapítás az akkoriban elérhető sebességet tekintve bőven elegendő lehetett a kényelemhez.

Ellenben amikor a parasztok seggét is erősen elkezdte rázni az ülés amikor odacsaptak a Táltos füle közé, akkor inkább kitaláltak valamit, mitsem, hogy lassítsanak.
 

Ezért is adatik meg, hogy  mai autókál, már nem ömlik ki a "Kók" a pohártartóból, a kiskölök se ébred fel minden kátyúnál, 200-nál is arra menjünk amerre eredtileg terveztük, eleve MEGYÜNK 200-zal, kormányzott kerekek meg egyfelöl vannak, másfelöl mind egy irányba állnak, stb.
 

Ez az eszköz is folyamatosan kopik és válik pontatlanabbá, ahogy egyre-másra veszi fel a kátyúk okozta ütéseket, illetve ahogy folyamatosan "teszi le az útra" a meghajtó erőt. Nem rendellenes az, hogy alkalmanként ellenőrizni és utánállítani kell. Sőt ha az ember nagy tempóval elkap valami mély kátyút, lehet hogy az az 1 ütés is elég ahhoz, hogy tropára menjen az egész.

Én ekkora láma azért nem voltam... ellenben más szemszögből megközelítve,
sokkal nagyobb. Eleinte, csak az vált feltűnővé, hogy az autó nagy sebességnél és kanyarban (pl autópályán), egy enye rántással picit odébb tette az orrát és beljebb, szűkebb ívben folytatta az utat. A rántások fokozatosan erősödtek és egyre komolyabb meló lett az autót a saját sávjában tartani. Ezzel párhuzamosan szép lassan befellegzett az egyenesjárásnak is. Így  már nem csak kanyarban, hanem az egyenesekben is adott pluszmunkát a járgány. Folyton korrigálni kellett ahogy haladtam. Kicsit jobbra-kicsit balra.

Eljutottunk  odáig, hogy akkor ment kb. egyenesen az autó, amikor 180 fokban el volt fordítva a kormány balra. Illetve olyan durvává váltak az irányváltások, hogy igen sokszor keveredetem ütközés közeli helyzetbe, amikor az autó egyszerűen "rárántotta a kormányt" a mellette haladó autóra. Ekkor ért tetőfokára az egy út alatt begyűjtött nemzetközi jelzések száma is. A jelenségre a legvalószínűbb ok az, az volt, hogy a 2 kerék az idők során kissé egymás felé fordult, és elkezdett összetartani ahelyett, hogy szögpercre pontosan egy irányba néztek volna. Az itt látható mórickarajzon látható, hogy ilyenkor mi történik az autó alatt. A 2 kerék különböző ívet akar bejárni. Az autó csak 1 irányba tud haladni, így a 2 kerék közül mindig csak 1 lesz "domináns". Azt pedig az dönti el, hogy éppen melyik kerékre esik nagyobb súly.

Nos: egyenesen haladva, a 2 kerék között szinte semmi súlykülönbség nincs, és ha van is, akkor egy hirtelen irányváltoztatás biztosan az ellentétes oldali kerékre dobja át egy kis plusz nyomást. Kanyarban a külső íven haladó kereken LENNE a súly nagyrésze, ha a futómű eredeti feladata nem az lenne, hogy még ilyenkor is megpróbálja kiegyenlíteni a terhelést.
A végeredmény, hogy az autó "nem tud dönteni" hogy melyik íven fusson, össze-vissza rángat, dobál, pattog.
Nem kellemes.

Egy ilyen autót vezetni förtelmes; és ezen még az a tény sem változtat, hogy fekete. Küzdesz, hogy eljuss végcélig. Közben félsz, hogy balesetet okozol, vagy hogy mikor törik ki a gömbcsukló, és térdel le a járgány.

Miután felvázoltam, hogy milyen baromi veszélyes rossz futóművel közelekdni, elmondanám, hogy a probléma megoldása valami végtelenül egyszerű.
Ha van egy autód, tartsd karban bazz'

Vigyük futóműveshez.  Visszatérve az orvosi példához, az autószerelő olyan mint az általános sebész (Na ki nézte végig az összes Vészhelyzetet?!) a futóműves, meg olyan mint pl egy szemovros. Specializálódott.

Az ilyen munkát azért nem az "autószerelők" végzik, mert ide sok speciális szerszám kell. Műszeres mérésekkel kell szögre pontosan beállítani a kerekeket. Az értékek meg autó típusonként változóak, Az autót meg kell emelni , mindenféle forgatópadok kellenek, stb. Egy autószerelő ha nem invesztál be külön ilyen eszközökre, akkor max szemre tudja belőni az meg ugye bajos... Nem csak holmi párhuzamos, függőleges, merőleges móka ez.

Térjünk a tárgyra:
Egy (kettő) futóműves felkeresése után kiderült, hogy 45 000 forintnyi alkatrészt kell lecserélni Dromedáron, hogy ne csavarodjak fel igen hamar egy útmenti fára. Úgy véltem, hogy ha leveszem az ijesztgetést, és a maradék tanácsot még elosztom kettővel, akkor is elég riasztó az a tény, hogy szeretett autómat ha nem javíttatom meg akkor a 45 ezerből gyorsan csinálhatok egy totálkárt is.  ()

No hát a következő dolgok lettek cserélve:

• Alsó lengőkarok és a velük egybe szegecselt gömbcsuklók.
  A lengőkarral sok baj nem lett volna, ellenben a Ford ennél a típusnél viccesen egybe szegecselte őket a gömbcsuklóval ami viszont igencsak beteg volt már. Csak a gömbcsuklót pont annyival lett volna olcsóbb lecserélni, mint amennyivel drágább lett volna a szerelés, és persze harmad annyira se lett volna tartós.
• A stabilizátor pálca, ami arra szolgál, hogy kanyarodáskor az ellekező oldal kerék is leszorítva maradjon az úton.
• Pár gumibigyó, szaknyelven szólva szilentblokk

A szerelés menetéről szakérteni nem igazán tudok, meg talán nem is nagyon van mit. Egyesével kiépítették a régi alkatrészeket, majd ellentétes sorrendben beépítették az újakat

Lekerül a féltengelyről, a féktárcsa agy , ami körül ott van maga a tárcsa is. A féltengelyen keresztül érkezik a hajtás a motortól, a középen látható gumiharang a gömbcsuklót takarja, amik miatt tud együt mozogni a kanyarodó kerekekkel.
Egy művészfotó a keréktárcsáról. Bal oldalt látható fékbetét ház, ahol a tényleges fékezőhatás kialakul.
A régi lengőkar elbúcsúzik. A kép bal felső sarkában a lengéscsillapítót láthatjuk...
A képen, a 2régi lengőkar, míg a zacsiban ott várakozik az új. a 2 kivénhedt stabilizátor pálca látható, illetve a képen elrejtettem egy kereket is. Megfigyelhető, a karok végén gumiba ágyazott függőleges "csap". Na ezek a gömbcsuklók. Ezekkel volt baj, és a képen is látható, hogy nem cserélhető a lengőkar nélkül. A másik 2 bogyó az a 2 gumibetét, (szilent blokk) ami megakadájozza, hogy fém a fémhez csapódjon, így téve halkabbá a működést.
Az új lengőkar látható, amint épp elfoglalta a posztját. a zöld csík jelzi a gömbcsulkót.   Itt már a féltengely végére újra rá van tolva a' agy.
Következik végül a stabilizátor pálca. Ezzel a szerelés be is fejeződött, következhet a már patent futómű, beállítása.

A beállítás, mint a bejegyzés elején utaltam is rá, mérőműszerekkel történik. (Minden bizonnyal számtalan fajta beállító műszer van, én azt írom le amivel az enyémet csinálták.)

Mind a 4 kerékre rögzítenek egy giroszkópos eszközt, ami rádiós kapcsolatban áll, egy számítógépen álló szoftverrel. A szoftverbe beállítják az éppen javított autó típusát, az pedig folyamatosa kijelzi a szerelőnek, hogy merre kell állítja a kereket, melyik az a pont ahol a csavarok meghúzásával rögzítheti a pozíciót.

 Leírva nem bonyolult, megcsinálni se lehetett sokkal több, mert 5 perc alatt megvolt.

Az első keréknél	Tájkép	A hátsó keréknél

Hát ennyi volt. A konklúziót levonnám, és meleg jótanácsként elosztanám minden jampinak, aki azt gondolja, hogy neki kell egy autó:
Ha van egy autód, tartsd karban bazz'

Utóirat:
A szerelés alatt volt alkalmam fotózni alulról:

Kis alkatrészhatározó #1	Kis alkatrészhatározó #2